Látogatásom Veresegyház Korai Fejlesztő Központjában

Nemrég abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy előadást tarthattam a veresegyházi Korai Fejlesztőben. Az intézmény belső továbbképzési programjának egyik előadója voltam, a fasciákról, tapaszolásról, SMR Systemről és gyermek testolvasásról meséltem a hallgatóságnak. Az elméleti előadást gyakorlati bemutató követte: két gyermeket és egy felnőttet testolvastam, majd tapaszoltam.
A kollégákból és hozzátartozókból álló közönségem egyszerűen szuper volt. Lelkesek és érdeklődőek voltak, úgy érzem sikerült átadnom nekik, amit szerettem volna. Az intézmény vezetője Stadler Judit írt pár kedves szót a látogatásomról:

"A Veresegyház Korai Fejlesztő és gondozó Központban dolgozó szakmai csoport, célul tűzte ki, hogy minden hónapban szakmai előadásokat szervez. Az előadásokra olyan neves, munkásságuk alapján elismert szakembereket próbáltunk meginvitálni, akik tapasztalataikat megosztva új információkkal, új szemléleti megközelítéssel, a meglévő ismereteinket bővítik, rálátásunkat, információs bázisunkat gazdagítják. Célunk nem csak a szakemberek, hanem az érintett szülők tájékoztatása. Így a hallgatóság soraiba a Korai Fejlesztő munkatársain kívül társteraputák, bölcsődei gondozók és az érintett szülők is jelen voltak.

Az előadássorozat harmadik részében Hatvani Dorottya gyógytornászt hívtuk meg. Dóri a BHRG munkatársa, ahol a TSMT-n kívül más terápiákkal is dolgozik (K-Active kinesiology taping, SMR System, Testolvasás), erről a 2012. tavaszi BHRG Szabadegyetemen hallgattunk izgalmas előadást. 

Nagyon örültünk, és igazi megtiszteltetésnek éreztük, hogy elvállalta a felkérésünket az előadás megtartására, ami azért is különleges, mert mindezt anyagi ellenszolgáltatás nélkül tette, tehát igazi ajándék volt részünkre.

Az előadás középpontjában a fascia szerepelt, a fascia anatómiai alapjai, szerkezete, szerepe, jelentősége, ezen keresztül a kötőszövetes technikák, a taping, és az SMR henger került. A második részben bemutatott testolvasás jelentőségét, így már mindenki jól értette. Az előadás lényegre törő, jól érthető, értelmezhető volt, ami a hallgatóság vegyes összetétele miatt nem kis feladatot jelentett Dórinak. A képekkel illusztrált magyarázatokat, gyakorlati bemutató követte, ahol mindenki a saját szemével megtapasztalhatta, hogyan hatnak az elméletben felvázolt módszerek, hogyan dolgozik a szervezet öngyógyító folyamata. Másnap a gyakorlaton szereplő gyermekek szülei felkerestek és örömmel mesélték, a pozitív változásokat.

B. E. /18 hó/ dongalábbal született kislány már régóta álldogált, de nem indult el, ami miatt a szülők aggódtak. Az előadáson történt kezelés délutánján kislányuk megtette az első lépéseket, azóta bútorokba kapaszkodva lépeget.

Egy nagymama jelzett vissza, hogy utólag is köszöni, hogy részt vehetett az előadáson, mert nagyon hasznosnak és érdekesnek találta, másként figyeli ezentúl, unokái fejlődését.

K. T. édesanyja is jelezte, hogy kisfia mozgékonyabb lett, ferde testtartása sokat javult.

Újra leírom ezt a szót, AJÁNDÉK, mert minden résztvevő így élte meg. Nekünk, szakembereknek a plusz és új információk, látásmódunk szélesítése; a szülőknek és a gyermekeknek a lehetőség és a bekövetkezett változások jelentettek ajándékot.

Köszönjük! " 

BHRG Szabadegyetem

Előadás közben

A múlt hétvégén zajlott a BHRG  Szabadegyetem névre hallgató előadássorozat, melynek mindkét napján tartottam egy-egy előadást. Az első napon a Gyermektestolvasás kurzust mutattuk be Csíky Feri kollégámmal egy közös előadásban. A második napon pedig egy önálló előadást tartottam a K-active tape és az SMR System terápiákról, mint kiegészítő módszerekről a 0-3 éves megkésett pszichomotoros fejlődést mutató gyermekek kezelésében. 

A gondolatmenet nagyjából az volt, hogy összeszedtem és bővebben kifejtettem az organikus éretlenség azon motoros és pszichés tüneteit, amelyeknél ez a két módszer hatásos lehet. Motoros tünetek közül ide tartozik a gyenge egyensúlyérzék, az eltérő tónus miatti megváltozott testtartás vagy bedőlő bokák, a gyengült ingerfelvétel (propriocepcio), illetve a fennmaradt csecsemőkori reflexek közül főleg azok, melyek aszimmetriát okozhatnak. A pszichés tünetek között a gyakori megriadás, az alvászavar, a hiszti, a motiválatlanság és a bizonytalanság szerepeltek.
Ezután kicsit beszéltem a fasciális mátrixról és a tensegrityről, majd elmeséltem mi is ez a két terápia tulajdonképpen. Az előadást esetbemutatásokkal zártam. Íme az egyik:


Ennél a kisfiúnál jól látható a csecsemőkori fennmaradt ATNR (aszimmetrikus tónusos nyaki reflex) maradványtünete, mely egy kifejezett aszimmetriát okoz a testtartásban. A feje jobbra fordul, a mellkasát balra tolja, a bal vállát előre húzza, a bal lapocka is feljebb áll. Tapaszolás után még maradt egy enyhe fejbiccentés balra, de a helyzet így is sokat változott.

Tapaszolás előtt

Tapaszolás után

Kettlebell és gerincbetegség

Szigligeti Attila RKC I., Csíky Ferenc RKC II, Tóth Ádám RKC II. és Dr. Erbszt András kollégáimmal együtt, egy egyedülálló vizsgálatba kezdtünk 2011. júliusában. Egy 11 főből, 4 nőből és 7 férfiból álló hát- ill. derékfájdalommal küzdő csoport állapotát követtük nyomon 2 hónap intenzív RKC kettlebellezés során. Az edzések előtt egy átfogó vizsgálaton estek át a résztvevők. Az állapotfelmérés egy orvosi vizsgálatból (Dr. Erbszt András), fizikai paraméterek felvételéből, egy részletes fájdalomra vonatkozó kérdőív kitöltéséből (Hatvani Dorottya), továbbá egy speciális gerinc diagnosztikai eszközzel, a SpinalMouse-al történő vizsgálatból áll (Dr. Bognár Judit). Ugyanezt a vizsgálatot végeztük el a két hónap végén. Az edzések heti 3x 60 percben zajlottak, az edzéstervet Feri és Attila közösen dolgozták ki.

Az edzéstervben természetesen az RKC alapgyakorlatok szerepeltek, ahogy minden kezdő kurzus esetében. Ez kiegészült rengeteg tartáskorrekciós gyakorlattal, FMS korrekciós gyakorlattal, és SMR System gyakorlatokkal is. A haladás tempója kissé óvatosabb volt, mint egy egészséges csoport esetében. A 2. hónap végére a következő alap gyakorlatokat tanulták meg: swing, török felállás, clean, military press és guggolás.

A fizikai paraméterekben mért változások:

Ahogy várható volt sokaknál beindult a fogyás, mely a testtömeg, a testzsír százalék és a BMI index változásaiban látható. Mindenkinél csökkent a has körfogat, ami szintén a fogyás jele lehet, de még inkább egy tónusosabb, feszesebb hasfal kialakulására utal.

A kérdőív kiértékelésekor az látszott, hogy jelentős változást nem jelöltek meg a résztvevők az érzett fájdalom tekintetében. Azonban ennek ellentmondva szóban Attilának többen pozitív hatásokról számoltak be. Jobb közérzetről, kevesebb fájdalomról.

A SpinalMouse I. vizsgálat eredményei (a fontosabb eltérések pirossal jelölve):

Strukturális vizsgálat:

• vállmagasság megtartott, lapockák egy szintben: 3 eset (27,2 %)

• jobb váll- vagy\is jobb lapocka lejjebb van: 8 eset (72,8 %)

• jobbra kitolt medence: 5 eset (45,4 % ), mely 1 esetben balra, hátra rotált

• fokozott háti görbület (kiphosis): 5 eset (45,4 % )

• elsimult háti görbület (kiphosis): 2 eset (8,2 %)

• fokozott ágyéki görbület (lordosis): 1 eset (9 %)

• elsimult ágyéki görbület (lordosis): 6 eset (54,5 %)

• háti-ágyéki gerincferdülés: 5 eset (45,4 % )

• norm. gerincgörbületek: összesen 1 eset (9 %) !!!

Funkcionális vizsgálat:

•         háti szakasz hátra hajlás (thoracalis gerincszakasz extensio):

-minden esetben norm. csigolyamozgások (100%)

•         hát szakasz előre hajlás (thoracalis gerincszakasz flexio):

-normális: 7 eset (63,6 %)

-túlmozgás: 3 eset (27,2 %)

-beszűkült mozgás: 1 eset (9 %)

•         ágyéki gerincszakasz hátra hajlás (lumbalis gerincszakasz extensio):

 -normális: 6 eset (54,5 %)

                                    -túlmozgás: 0 eset

                                    -beszűkült mozgás: 5 eset (45,4 %)

•         ágyéki szakasz előre hajlás (lumbalis gerincszakasz flexio):

 - normális: 1 eset (9 %)

                                    - túlmozgás: 0 eset

                                    - beszűkült mozgás: 10 eset (91%)

Végül felvettünk egy mély hátizmok erejét mérő tesztet, mely abból állt, hogy egyenes háttal, előre nyújtott karral kellett a pácienseknek 30 másodpercig állni. Az elején és a végén is végighúzva hátukon az egeret meg lehet látni, hogy változnak-e a görbületek, vannak-e kompenzáló mozgások.

Matthias-teszt, kar előre nyújtási teszt:

• mély hátizom gyengeség (100%)

• medence körüli izomzat feszessége (100 %)

A vizsgálat után következett a 2 hónap edzés. A klienseinkkel maximum 4 hiányzásban állapodtunk meg, hogy mérhető eredményeket kapjunk. Sajnos a csapatnak közel a fele nem tartotta be ezt (5-6 ember járt becsületesen), volt aki 10-et is hiányzott, sőt a záró vizsgálatra sem jött el. Így végül 10 ember eredményeit tudtuk feldolgozni.

A mért változások:

• mély hátizom erő: 40 %-os javulás

• fokozott háti kiphosis: 60 %-os javulás

• elsimult ágyéki lordosis:17 %-os javulás

• háti-ágyéki gerincferdülés: változás nem mérhető

• medence beszűkült mozgása:11 %-os javulás

Az eredményekről 2011.10.21-én a Magyar Gyógytornászok Társasága VIII. Kongresszusán tartottam előadást gyógytornász kollégának. Az előadásban szerepelt egy videó is, melyen Tóth Ádám RKC II. mutatta be azokat az alap gyakorlatokat, amelyet a résztvevők is megtanultak. A közönségen leginkább a megrökönyödés látszott a videó bemutatásakor. Volt pár kérdés is a gyakorlatok felépítése és a haladás tempójával kapcsolatban. Nagyon remélem, hogy néhány kolléga figyelmét sikerült felkelteni a módszerrel kapcsolatban, és gondolni fognak erre az edzésformára is, mint választható alternatívára a gerincbetegségek prevenciója és korai szakaszának rehabilitációja kapcsán.