2014. február 25., kedd

Óvodákról szólván

December és január hónapokban B. Dencsi Erika kolléganőmmel két óvodában (Tordas és Gyúró) jártunk iskola előtti szűrést végezni 3 évesnél idősebb gyermekekkel. A szűrés megszervezésében segítségünkre volt Nagyné Schubert Réka védőnő, ami külön öröm számomra, hiszen sokszor tapasztalok enyhén szólva passzív hozzáállást a védőnőktől (akinek nem inge...).

A felméréseket 3-5 év közötti illetve 5 év feletti korosztályra bontottuk. Mindkét óvodában nagyon lelkes és érdeklődő óvónőkkel találkoztunk, akik szívükön viselik a gyerekek fejlődését. A tordasi óvodában 40, a gyúróiban 30 körüli gyermeket néztünk meg.

Általános tapasztalat volt, hogy a gyerekek legtöbb esetben együttműködőek és barátságosak voltak, egy-két bátortalanabb kicsi volt, de ők is fel tudtak oldódni idővel. A legnagyobb problémának azt láttuk, mondhatni szinte mindenkinél, hogy a gyerekek nehezen boldogulnak a labdával, és a nagy mozgások utánzásával. Nagyon sokan nem tudnak még bukfencezni a nagyobbak közül, fennmaradt reflexeket is több esetben találtunk.A többi területen már eltérőbb eredmények voltak, voltak ügyeskék és kevésbé ügyes gyerekek.

Ami döbbenetes, hogy egyik óvodának sincsen tornaterme (ez országos jelenség egyébként), és az óvónőknek a csoportszobában kell a bútorok között vezényelni 20-30 gyereket. Egy sáros, esős napon, amikor nincs udvari játék, akkor nem tudnak még egy jót futni, fogócskázni sem a gyerekek, nemhogy gimnasztikázni. Nem csoda, ha elmaradásokat találtunk...Szomorú! Már szinte minden helyen van gyógytorna, gyógytesi, gyógy-akármi az óvodákban. Szerintem ebben a korban nem erre lenne szükség (nyilván van akinek igen), hanem térre a testneveléshez. Milyen kifejező ez a szó egyébként! Jó lenne, ha például egy elemi mozgást, mint a nyusziugrás, nem csak 2 méteren tudna gyakorolni egy gyerek. Így hogyan rakja össze? Hogyan tanuljon meg szépen gurulni, ha nincs helye a két asztal között?

Több gyereknél találtunk igencsak elkeserítő eredményeket, ezekről részletes szülői értekezletet is tartottunk, de terápiára mégis csak nagyon kevesen jelentkeztek azok közül, akik pedig nagyon rászorulnának. Persze ennek lehet oka a távolság (Tordas 20, Gyúró 24 km Érdről), esetleg az anyagiak is. Ez már régebbi tapasztalat nálam, hogy aki szülőként maga észleli, hogy "baj" van és jön, ott tudunk dolgozni. Ha kívülről mondja valaki, úgy hogy ő nem érzi, nem látja, vagy esetleg nem tudja elfogadni...akkor elmarad a segítség, és jönnek a nagyobb gondok később az iskolában. Ezek tények, mindenféle ítélkezés vagy véleményalkotás nélkül. Nem célom, hogy bárkit megbántsak, megsértsek!

De a pozitívumok se maradjanak ki!! Mindkét óvodában nyitott és lelkes óvónők vannak, továbbá okos együttműködő, tündéri gyerekek. A gyúrói óvoda külön alkalmat kért tőlünk, hogy menjünk és beszéljünk arról, ők mit tehetnének, hogy jobb eredmények szülessenek. Ennek nagyon örülünk, és természetesen megyünk :) Összességében 4 nagyon fárasztó napon vagyunk túl és két szülői értekezleten, a világot nem váltottuk meg, de talán eljutottunk egy-két olyan helyre és fejbe, ahol tudunk segíteni.

2014. január 1., szerda

Lássuk a medvét

Nem szokásokm hatalmas évértékelő dolgokat írogatni, de idén mégis megteszem, hiszen végre fantasztikus szakmai dolgok történtek.

1. (február): Letettem a SzRT vizsgát (Szinergetikus Reflex Terápia). Ezzel a módszerrel azóta jó pár gyerkőcöt kezeltem, főleg csecsemőket. Próbálgatom, fejlesztgetem magam ezen a téren, és örülök a látványos javulásnak.

2. (április): Hosszas lélekőrlő és teljességgel embertelen hónapok  után végre megszületett a döntés, hogy ne folytassam a BHRG-ben végzett munkámat. Sokan meglepődtek és felháborodtak a vezetőség döntésén, engem nem lepett meg. Persze fájdalmas volt,  hiszen egy korszak végét jelentette, azonban úgy éreztem, hogy kettő pillanatig sem bírtam volna már azt,  ami ott folyt akkoriban.. Így utólag pedig egyértelműen eddigi életem egyik legnagyszerűbb pillanata volt, mert egy régi álmom kapott teret ezáltal, hogy végre megszülessen. A csodás kollégákat pedig úgy fest szerencsére csak munkahelyileg hagytam hátra, a barátság élő és támogató ugyanúgy, mint akkor. Továbbá az is igaz, hogy szakmaiságban sokat tett hozzám ez a 7 év, enélkül  nem tartanék ugyanitt

3. (május): Gyermektestolvasás! Csíky Feri kollégám, mentorom és jó barátom felkért, hogy a mostanra kuriózummá vált Test(kép)olvasás kurzust, bővítsük ki gyerekekről szóló résszel. Hatalmas megtiszteltetés volt ez számomra, és úgy érzem jól is sikerült. Folytatása következik!

4. (június): A BHRG-s munka elveszítésével, megfogalmazódott a saját hely igénye. Az én drága családom segítségével elültettük a magokat. Júniusban saját  termet kezdtem bérelni  Érden, a Hangok Kertje családi napköziben. Fontos volt az önbizalmam érdekében, hogy lássam, tapasztaljam: Szükség van a tudásomra ebben a városkában, eltalál hozzám, akinek rám van szüksége.
Ugyanebben a hónapban találtam másik munkát is. A Budapesti Korai Fejlesztő Központ várt szeretettel szeptembertől.

5. (július): Az üzlet beindulni látszott, így önálló üzlethelyiségben kezdtem gondolkodni. Megálmodtam, lerajzoltam,  majd megtaláltam. Sok-sok segítséggel kipofoztuk, berendeztük a helységet, és ezzel kinőtt az első elültetett magocska, megszületett a MOZGÁSKUCKÓ!!!!!!

Szintén júliusban fejeztem be a Lélekállító képzést János Alexnél. Ezzel egy új "szakma" került a kezembe. Idei feladat, hogy kezdjek el ezzel is többet foglalkozni!

6. (augusztus 1.): Megnyitotta kapuit a Mozgáskuckó. Sokan érkeztek hozzám, és érkeznek azóta is. Szerencsére egyre többen vagyunk, egyre több családnak tudtam már segíteni. Csak így tovább!!!

7. (szeptember): Elkezdtem dolgozni a Budapesti Korai Fejlesztő Központban. Új kihívások, új kolléganők....kicsit féltem tőle, hogy milyen lesz.  Nagyon jó tapasztalataim vannak. Szenzációsak a kollégák és a csapat. Mindenki nagyon segítőkész, kedves, és nem utolsó sorban szakmai profi.

Dolinka Éva martonvásári védőnő megkért, hogy havonta vállaljak szűrést a védőnői szolgálatban. Ez egy újfajta munka számomra, hiszen röpke 30 perc alatt kell egy gyerkőcről véleményt mondani. Az itt tapasztaltakat  remekül hasznosítom  majd a Gyerektestolvasás kurzuson!

8.(október): Kaptam egy lehetőséget, hogy leporoljam a port egy régi papíromról. Péntek esténként tartottam Aquafitness órákat az érdi uszodában. Jó volt felnőtt csoportot vezetni, csupa kedves, vidám hölgynek meg pláne. A megváltozó időbeosztás miatt ez csak december végéig tartott, de érdekes színfolt volt itt év végén.

9. (november): Elindultak a Mozgáskuckó csoportjai csütörtök délutánonként. Egy 4 fős ovis, és egy mostanra 6 főt számláló iskolás csoport indult.
Dencsi Erika (volt BHRG-s) kolléganőmmel közösen 40 gyerekre kiterjedő szűrést csináltunk a tordasi óvodában.
Egy újabb zseniális tanfolyammal is gazdagabb lettem (Kronobiológia-Pszichogenetika).

10.(december): A tordasi óvoda második köre zajlott.  Emellett hatalmas örömömre Erika vállalta, hogy szerdánként elkezd a Mozgáskuckóban dolgozni, így egy második TSMT terapeutával bővültünk, aki  zseniális okosító-kognitívos szakember is, így lassan minden terület lefedett lesz, amire ebben a szakmában szükség lehet.

10+1 (január):Elkészül a Mozgáskuckó hatalmas cégtáblája, Fricska Kata barátnőm tervezésében.

Összefoglalva igencsak szerencsés és sikeres évet zártam. Nagy köszönet jár érte a családomnak és a szívemhez közel állóknak, akik hisznek bennem és töretlenül támogatnak az utamon! Csak hálás lehetek!

Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!!!

2013. augusztus 13., kedd

Tovább fejlődött a MOZGÁSKUCKÓ

Nemrég írtam arról, hogy egy családi napköziben indult útjára a saját stúdióm. Két hónap leforgása alatt addig jutott, hogy önálló bérleménybe költöztem.
Pár hónapja még gondolni sem mertem ilyesmire, és most itt van, létrejött.  Pici, de önálló! A családom és a párom sokat segített a megvalósításban.
Amikor erről álmodoztam, egyszer le is rajzoltam milyen lenne, ha lenne. Hol lenne az ajtó, hol a polc, annak tetején lenne egy mackó....Hát pont olyan, ahogy lerajzoltam! A héten a mackó is a polc tetejére került :)

Bővebb infó továbbra is a honlapon: mozgaskucko.hu

Innen indultunk, vagyis még egy pult is állt ott, amit le kellett bontani....



A fal olyan volt, mint egy ementáli sajt. Rengeteg lyukat kellett eltüntetni, majd jött a festés.


A festés után kiválasztottam a bordűrcsíkot, kb. a 6. boltban találtam rá a megfelelőre:


 Majd felkerült a bordásfal és az egyéb eszközök (tartókkal együtt):


 


































Végül a zümis szőnyeg és a bútorok:









Lélekállítás

Az elmúlt 9 hónapban minden hónapban 3 napot egy különleges tanfolyamon töltöttem el: LÉLEKÁLLÍTÁS

A kurzust  János Alex barátom és mentorom tartotta a Phoenix Stúdióban. ( http://phoenixstudio.eu )
Alexet régóta ismerem, sokat jártam hozzá családállításra /lélekállításra. Ő biztatott arra is, hogy jelentkezzek a tanfolyamra, és legyen én is lélekállító. Sikerült!

János Alex és én (büszkén az oklevéllel)




A módszer Bert Hellinger-féle családállítástól ered, annak kissé kibővített változata. De lényege pontosan ugyanaz.. A segítségével olyan tudatalatti mintákat ismerhetünk fel, amelyeket régről (akár családi "örökségként") hurcolunk magunkkal. Akkor érdemes ezeken változtatni, ha akadályozó tényezőnek éljük meg a mindennapjainkban. Ezek a minták olyankor működnek erőteljesen, amikor újra meg újra hasonló szituba kerülsz, és nem tudod miért. Amikor pontosan tudod, hogy hogyan szeretnéd csinálni, de valami megmagyarázhatatlan okból mégsem úgy csinálod... Ismerős, ugye? 

A Lélekállítás segítségével felismerhetjük az életünkben a korlátozó mintázatokat, új mintákra cserélhetjük őket, és eközben jobban megérthetjük saját magunk és a családunk működését.
Én az elmúlt 6 év során seregnyi családállításon vettem részt, és nagyon sokat változott az életem pozitív irányban. Ezzel a  módszerrel most már én is segíthetek másoknak is (csakúgy mint az eddigi tudásommal), hogy gyógyuljanak, épüljenek, fejlődjenek, boldogabbá legyenek.

A módszerről bővebb leírást itt találtok: janosalex.com

2013. június 5., szerda

Változások a házam táján

Változás...milyen izgalmas és ijesztő egyszerre. Valami új kezdete, valami régi lezárása.

2 hónappal ezelőtt szinte mellbe vágott a döntés, hogy a tanév végén el kell búcsúzzak a BHRG Alapítványtól. Hirtelen úgy éreztem magam, mint egy hontalan. 7 tanévet töltöttem el ott, teljes erőbedobással, egy szuper csapat tagjaként. Azonban ahogy mondják: ahol bezárul egy ajtó, ott rögtön nyílik egy másik. Hogy ez mennyire így van....

Itt volt az idő tehát, hogy végre a saját lábamra álljak. Régóta dédelgettem a szívemben a tervet, egy nevet, amelybe eddig nem mertem belevágni. Egy saját helyet, ahol igazán otthon lehetek munka közben. A drága családom áldásos segítségével, a barátok és kollégák biztatásával végül útjára indult az álmom. 

MOZGÁSKUCKÓ

Jelenleg egy érdi családi napközi egyik szobájában üzemelek, nagyon szép környezetben. Szeretettel várok mindenkit, aki fejlődne, ügyesedne, okosodna illetve gyógyulna velem.

Látogasd meg honlapomat is: www.mozgaskucko.hu

2013. április 18., csütörtök

Szinergetikus Reflex Terápia

Nemrég fejeztem be egy zseniális tanfolyamot, így most egy új módszer került a tarsolyomba. A neve: Szinergetikus Reflex Terápia (SZRT). 

Ez a módszer ötvözi a myofasciális technikát (igen-igen megint ez a fascia), az akupresszúrát és a van benne egy kicsi ízületi mobilizáció is. Laikusabban úgy tudom megfogalmazni, hogy ez egyféle masszázs, mely közben meghatározott akupresszúrás pontok is kezelődnek. A kettő ötvözve zseniális hatást tud elérni, különösebb fájdalom nélkül.
Dr. Pfaffenrot elsősorban agysérült gyermekek kezelésére alkotta meg ezt a módszert. Ők sokszor nagyon feszes, ún. spasztikus izomzattal, izomtónussal élnek, mely jelentősen korlátozza az ízületi mozgástartományt ill. a mozgás lehetőségeit. A módszer azonban alkalmazható kevésbé súlyos problémáknál is, lényegében minden izomtónust érintő gond ide tartozik. Legyen az hipotónia (laza tónus), enyhe feszesség, féloldalasság, ferde fejtartás. Én ezeket a problémákat eddig (és persze ezentúl is) a már jól bevált szenzomotoros módszerrel kezeltem, melynek fókuszában az idegrendszer érlelése áll. Most azonban a SZRT remek lehetőséget ad, hogy magával az izomzattal is direkt módon foglalkozzam.
Alkalmaztam már 6 hónapos kicsit feszes babánál, féloldali sérüléssel élő kislánynál, és persze átvittem a felnőtt pácienseim kezelésébe is, remek eredményekkel.

Magát a tanfolyamot egy cseh származású terapeuta tartotta (Renata Vodickova). Renata egy hihetetlenül jó szakember, hatalmas érzékenységgel és tehetséggel megáldva. Nagyon szereti a gyerekeket, szívvel-lélekkel gyógyít. A tanfolyam minden perce öröm volt számomra, hogy egy ilyen embertől tanulhattam. Az anyag nem kevés, sok újdonságot kellett megtanulni. A vizsga előtt még álmomban is az akpresszúrás pontok jártak a fejemben :)
Tudom, hogy még sokat kell gyakorolnom, de újra elindultam egy új úton (is),  ahol csak jó dolgok történhetnek.


2013. január 12., szombat

AquaRelaxáció tapasztalatok (víziszonyos kislány)

A Watsu egy meleg vízben történő relaxációs, gyógyító, felszabadító masszázs. Harold Dull nevéhez fűződik, aki az 1980-as években alakította ki ezt a módszert.

Tavaly szeptemberben elvégeztem Nagy Boglárkánál (auroville.hu) az AquaRelaxáció nevű tanfolyamot. Bogi Watsu terapeuta, és ezen a tanfolyamon az alpokat tanultam meg tőle.  Ez csak az első pár lépés ezen az úton, sok száz óra kell, mire valakiből terapeuta lesz.

Számomra a képzés lélegzet elállító élmény volt, nehéz szavakban összefoglalni milyen érzés Watsut mind adni, mind kapni.

Harold szavai a Watsuról:

"A meleg víz ideális közeg a test felszabadítására.
Valaki a karjában tartva lebegtet a vízben, amely gyengéden megemel minden alkalommal, amikor lélegzetet veszel, melege átjárja és elolvasztja testedben a feszültséget. Az ellazultság egyre mélyebb szintjére sodródsz, amint a tested kinyújtóztatva egyre szabadabbá válik. A Létezés egy olyan szintjére folysz el, ahol mély boldogság, béke és teljesség vár, ahol a feszültségek és traumák okain már nem uralkodhatnak feletted.
Ez a Watsu.
És a Watsut adni éppoly öröm, mint kapni.
Meleg vízben lebegtetsz valakit. Engeded, hogy tested mélyebbre süllyedjen, miközben kilégzel, és érzed, ahogy a víz mindkettőtöket visszaemel, amint beszívod a levegőt. Ahogy tested egyre inkább szabadabbá válik, mozgásod egyre inkább hullámszerűvé alakul, olyan hullámzássá, amely szabaddá ringatja azt, akit a karodban tartasz, miközben egyik nyújtás a másikba áramlik át. Lassú tánc ez, amely körbefolyja a mozdulatlanság pillanatait.
Ez a Watsu öröme.
Ez az öröm éppúgy elérhető mindazok számára, akik a Watsu legegyszerűbb mozdulatait tanulják, mint azoknak, akik a technikák teljes tárházának mesterei."

Tavaly óta többet gyakoroltam felnőtteken, és legutóbb egy gyermeket is kezeltem szuper eredménnyel. Erről mesélek most egy kicsit:

V. egy 5 éves kislány, akit egy tábor folyamán ismertem meg. A vizes terápiánál nagyon félt a kisasszony, úszógumit és karúszót kellett rátennünk abban a vízben, ahol egyébként leért a lába. Ezzel együtt is nagyon sírt a vízben, pánikolt. 3 nap küzdelem után végre eszembe jutott, amit a Watsu képzéseken tanultam. Kipróbáltam vele, és már az első pillanatban látszott, hogy sikeres lesz a próba. A Watsu alaptartása és a lélegzetünk összekapcsolása megnyugtatta őt, levehetem róla az úszógumit. Hátradőlt a karomban, becsukta a szemét, és teljesen ellazult.Érezte, hogy a víz a barátja. Következő nap az óra elején vittem be magammal 5-6 percre, majd ezen az órán már karúszó és úszógumi nélkül volt bent a vízben, és egyszer sem sírt. A 3. napon is az óra elején ringattam kicsit, ezután ő jókedvűen csinálta végig a vizes órát, a végén nagyot játszott a többiekkel, és már akkor sem sírt, amikor vizes lett az arca.

Számomra újra totálisan megdöbbentő volt, hogy mennyire működik ez a terápia, 3x5 perces kezelés során is. Hatalmas élmény volt mindkettőnknek.