Januárban Andor Ildikó kolléganő kérésére ellátogattam a gyermek onkológiára,
hogy segítsek neki elkezdeni az ott ellátott gyerkőcök K-Active
tapaszolását. Összesen két alkalommal voltam ott, másodszorra Csíky Feri
kollégám is velem tartott.
A feladatot nagy kihívásnak tekintettem, hiszen az egészségügy
ezen területén még nem volt szerencsém próbálkozni ezzel a terápiával. A
gyerekek tapaszolása amúgy sem egyszerű feladat, kicsit más
típusú gondolkodást kíván, mint a felnőtt vonal. Nemes egyszerűséggel
azért, mert egy felnőtt -szemben egy csecsemővel- el tudja mondani a
panaszát, és képes verbális visszajelzést adni a tapasztalt
változásokról. Főleg az egész pici csöppségek tapaszolásánál sokat kell a
szemünkre és a szépérzékünkre hagyatkozni, a
szimmetriákat/aszimmetriákat kell keresni, ill. érdemes a "gyenge
láncszemeket" felkutatni.
Többféle problémával találkoztam az onkológián. A gyerekekről képet nem közölnék, csak leírok két érdekesebb esetet.
Az
egyik Gergő, egy egészen fiatal kisfiú, még 2 éves sem volt akkor.
Ildikótól akkor éppen intenzív DSGM terápiát (Dévény-féle manuálterápia)
kapott. Gergőke a betegsége miatt már rengeteget volt kórházban rövidke
élete során, illetve egy nagyobb csontvelő transzplantációs műtéten is
átesett. Születése sem volt problémamentes, valószínűleg egy kisebb agyi
történése is volt. Mindez késést okozott Gergő pszichomotoros fejlődésében
(mind a mozgás, mind a beszéd területén), emellett izomtónus eloszlási
problémája is volt. Mászni már tudott, azonban a járás ekkor még nem
indult be. A tapasszal a lábtartását, ill. az alsó végtagon
elcsavarodott faszciát (kötőszövet) korrigáltam. Továbbá a nagyon feszes
izmait is megragasztottam, majd emellett egy intenzív TSMT tréninget is
írtam neki. Már a következő hétre volt változás, sokkal többet mászott
és állt fel Gergő, és kapaszkodva lépegetett. Azóta ők hazautaztak
külföldre, így csak a TSMT-t folytatták a tapaszolást nem. Azóta
sikeresen beindult a járása.
A másik érdekes páciens Laura, egy 10 év körüli kislány, aki karnitin hiányos myopathiaban
szenved. Ez egyfajta izombetegség, ami a vázizomzat folyamatos és
sajnos progrediáló legyengülésével jár. Neki egy egyszerű bevásárlás
alkalmával többször is le kell ülni, annyira elfárad tőle. Nála elsősorban az antigravitációs izmok támogatása volt a cél, elsősorban a combizmok területén tapaszoltam. Nála jó eredményt hozott az első ragasztás is,
kevésbé volt fáradékony, 1, 5 órát is tudott sétálni!! Azóta Ildikó őt
rendszeresen tapaszolja tovább, és Laurát azóta az úszóedző is sokszor
megdicséri, mert szépen, fáradás nélkül tud teljesíteni.
Végszóként
el kell mondanom, hogy ezek a gyerekek egyszerűen csodálatosak.
Hihetetlenül nagy harcosok! A nap minden percében küzdenek a
betegségükkel ill. az állapotukkal, és nem adják fel. Minden tiszteletem
és csodálatom az övék és persze a szüleiké! Csak így tovább!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése