Most hétfőn ismét szerencsém volt találkozni a két kis harcossal. :)
Gergőke szépen jár egyedül, igencsak bátor és nyitott legényke lett. Jön-megy, barátkozik, huncutkodik, mosolyog, nem fél már tőlem, lett akarata, amit hisztiben ki is fejez....Ez nyilván szülőként nehezebb, de a gyerek pszichés-szociális fejlődésének fontos lépése. Új tornát kapott, ezúttal a beszédindítás a fő cél.
Laura pedig elképesztő eredményeket mutatott fel betapaszolva. 5 (!!!) órán át sétált a múlt hétvégén fáradás nélkül úgy, hogy csak a combján volt feltéve izomtechnika.
Mindkét gyerkőc fejlődésének nagyon örülök! Csak így tovább!
Esettanulmányok, tapasztalatok saját kézből és rólam. Okosságok, érdekességek másoktól és tőlem. :)
2012. március 22., csütörtök
2012. március 18., vasárnap
Felállni tanultam
Tegnap részt vettem egy szuper kettlebelles szemináriumon, amit Ivánchich András RKC és Hetey Péter RKC kollégák tartottak. A kurzus a TGU (turkish get up, azaz török felállás) nevű gyakorlatot vette górcső alá.
Már több, mint egy éve űzöm ezt a sportot, nagyon megszerettem. Rengeteget küzdöttem pl. a derékfájással, térdsérüléssel, melyek mára szinte tünetmentesnek mondhatók. Emellett rengeteget erősödtem, ügyesedtem, formálódtam az elmúlt egy év alatt. A kettlebell jótékony hatásairól egy előző bejegyzésemben már olvashattatok.
A TGU gyakorlat azonban mindig mumus volt a számomra. Nagyon összetett mozgásforma, és éreztem, hogy kb. egy mozdulatom sincs a helyén benne. Ezért is mentem el a szemináriumra. Meg kell mondjam leesett az állam, hogy mennyivel összetettebb és hasznosabb ez a gyakorlat, mint én azt képzeltem. A srácok nagy-nagy precizitással mentek végig a gyakorlat 7 lépésén. A gyakorlat elvégzése nagyon informatív abból szempontból, hogy rávilágít a problémákra. Ilyen lehet a csípő és a váll kötöttsége, a mellkasi terület kötöttsége, a lumbális szakasz instabilitása, stb. Számomra most lett egyértelmű, hogy a török felállás egy diagnosztikai és egy rehabilitációs rendszer egyben.
Szakmailag is rengeteget tanultam a kurzuson, minden egyes lépésnél végignéztük milyen tényezők akadályozhatják a helyes mozgáskivitelezést, és ezekre mindre korrekciós gyakorlatokat is tanultunk. Én pont egy mellkasi sérülés miatt 3 hét kihagyás után voltam, ami kissé akadályozott engem, de így is nagyjából végig tudtam mozogni a kurzust. A sok kihagyás miatt nem voltam a legjobb formában, így most nincs olyan porcikám, ahol ne lenne izomlázam :) De ezek pont a fontos helyek: két lapocka közötti terület, a széles hátizom területe, a hasizmok, farizmok, a combfeszítők és a comb közelítők területén.
Innen is gratulálok a fiúknak, nekem szenzációs élmény volt, mind a sport szerelmeseként, mind szakmailag gyógytornászként!
Már több, mint egy éve űzöm ezt a sportot, nagyon megszerettem. Rengeteget küzdöttem pl. a derékfájással, térdsérüléssel, melyek mára szinte tünetmentesnek mondhatók. Emellett rengeteget erősödtem, ügyesedtem, formálódtam az elmúlt egy év alatt. A kettlebell jótékony hatásairól egy előző bejegyzésemben már olvashattatok.
A TGU gyakorlat azonban mindig mumus volt a számomra. Nagyon összetett mozgásforma, és éreztem, hogy kb. egy mozdulatom sincs a helyén benne. Ezért is mentem el a szemináriumra. Meg kell mondjam leesett az állam, hogy mennyivel összetettebb és hasznosabb ez a gyakorlat, mint én azt képzeltem. A srácok nagy-nagy precizitással mentek végig a gyakorlat 7 lépésén. A gyakorlat elvégzése nagyon informatív abból szempontból, hogy rávilágít a problémákra. Ilyen lehet a csípő és a váll kötöttsége, a mellkasi terület kötöttsége, a lumbális szakasz instabilitása, stb. Számomra most lett egyértelmű, hogy a török felállás egy diagnosztikai és egy rehabilitációs rendszer egyben.
Szakmailag is rengeteget tanultam a kurzuson, minden egyes lépésnél végignéztük milyen tényezők akadályozhatják a helyes mozgáskivitelezést, és ezekre mindre korrekciós gyakorlatokat is tanultunk. Én pont egy mellkasi sérülés miatt 3 hét kihagyás után voltam, ami kissé akadályozott engem, de így is nagyjából végig tudtam mozogni a kurzust. A sok kihagyás miatt nem voltam a legjobb formában, így most nincs olyan porcikám, ahol ne lenne izomlázam :) De ezek pont a fontos helyek: két lapocka közötti terület, a széles hátizom területe, a hasizmok, farizmok, a combfeszítők és a comb közelítők területén.
Innen is gratulálok a fiúknak, nekem szenzációs élmény volt, mind a sport szerelmeseként, mind szakmailag gyógytornászként!
2012. március 10., szombat
Tapasz tapasztalataim a gyermek onkológián
Januárban Andor Ildikó kolléganő kérésére ellátogattam a gyermek onkológiára,
hogy segítsek neki elkezdeni az ott ellátott gyerkőcök K-Active
tapaszolását. Összesen két alkalommal voltam ott, másodszorra Csíky Feri
kollégám is velem tartott.
A feladatot nagy kihívásnak tekintettem, hiszen az egészségügy ezen területén még nem volt szerencsém próbálkozni ezzel a terápiával. A gyerekek tapaszolása amúgy sem egyszerű feladat, kicsit más típusú gondolkodást kíván, mint a felnőtt vonal. Nemes egyszerűséggel azért, mert egy felnőtt -szemben egy csecsemővel- el tudja mondani a panaszát, és képes verbális visszajelzést adni a tapasztalt változásokról. Főleg az egész pici csöppségek tapaszolásánál sokat kell a szemünkre és a szépérzékünkre hagyatkozni, a szimmetriákat/aszimmetriákat kell keresni, ill. érdemes a "gyenge láncszemeket" felkutatni.
Többféle problémával találkoztam az onkológián. A gyerekekről képet nem közölnék, csak leírok két érdekesebb esetet.
Az egyik Gergő, egy egészen fiatal kisfiú, még 2 éves sem volt akkor. Ildikótól akkor éppen intenzív DSGM terápiát (Dévény-féle manuálterápia) kapott. Gergőke a betegsége miatt már rengeteget volt kórházban rövidke élete során, illetve egy nagyobb csontvelő transzplantációs műtéten is átesett. Születése sem volt problémamentes, valószínűleg egy kisebb agyi történése is volt. Mindez késést okozott Gergő pszichomotoros fejlődésében (mind a mozgás, mind a beszéd területén), emellett izomtónus eloszlási problémája is volt. Mászni már tudott, azonban a járás ekkor még nem indult be. A tapasszal a lábtartását, ill. az alsó végtagon elcsavarodott faszciát (kötőszövet) korrigáltam. Továbbá a nagyon feszes izmait is megragasztottam, majd emellett egy intenzív TSMT tréninget is írtam neki. Már a következő hétre volt változás, sokkal többet mászott és állt fel Gergő, és kapaszkodva lépegetett. Azóta ők hazautaztak külföldre, így csak a TSMT-t folytatták a tapaszolást nem. Azóta sikeresen beindult a járása.
A másik érdekes páciens Laura, egy 10 év körüli kislány, aki karnitin hiányos myopathiaban szenved. Ez egyfajta izombetegség, ami a vázizomzat folyamatos és sajnos progrediáló legyengülésével jár. Neki egy egyszerű bevásárlás alkalmával többször is le kell ülni, annyira elfárad tőle. Nála elsősorban az antigravitációs izmok támogatása volt a cél, elsősorban a combizmok területén tapaszoltam. Nála jó eredményt hozott az első ragasztás is, kevésbé volt fáradékony, 1, 5 órát is tudott sétálni!! Azóta Ildikó őt rendszeresen tapaszolja tovább, és Laurát azóta az úszóedző is sokszor megdicséri, mert szépen, fáradás nélkül tud teljesíteni.
Végszóként el kell mondanom, hogy ezek a gyerekek egyszerűen csodálatosak. Hihetetlenül nagy harcosok! A nap minden percében küzdenek a betegségükkel ill. az állapotukkal, és nem adják fel. Minden tiszteletem és csodálatom az övék és persze a szüleiké! Csak így tovább!
A feladatot nagy kihívásnak tekintettem, hiszen az egészségügy ezen területén még nem volt szerencsém próbálkozni ezzel a terápiával. A gyerekek tapaszolása amúgy sem egyszerű feladat, kicsit más típusú gondolkodást kíván, mint a felnőtt vonal. Nemes egyszerűséggel azért, mert egy felnőtt -szemben egy csecsemővel- el tudja mondani a panaszát, és képes verbális visszajelzést adni a tapasztalt változásokról. Főleg az egész pici csöppségek tapaszolásánál sokat kell a szemünkre és a szépérzékünkre hagyatkozni, a szimmetriákat/aszimmetriákat kell keresni, ill. érdemes a "gyenge láncszemeket" felkutatni.
Többféle problémával találkoztam az onkológián. A gyerekekről képet nem közölnék, csak leírok két érdekesebb esetet.
Az egyik Gergő, egy egészen fiatal kisfiú, még 2 éves sem volt akkor. Ildikótól akkor éppen intenzív DSGM terápiát (Dévény-féle manuálterápia) kapott. Gergőke a betegsége miatt már rengeteget volt kórházban rövidke élete során, illetve egy nagyobb csontvelő transzplantációs műtéten is átesett. Születése sem volt problémamentes, valószínűleg egy kisebb agyi történése is volt. Mindez késést okozott Gergő pszichomotoros fejlődésében (mind a mozgás, mind a beszéd területén), emellett izomtónus eloszlási problémája is volt. Mászni már tudott, azonban a járás ekkor még nem indult be. A tapasszal a lábtartását, ill. az alsó végtagon elcsavarodott faszciát (kötőszövet) korrigáltam. Továbbá a nagyon feszes izmait is megragasztottam, majd emellett egy intenzív TSMT tréninget is írtam neki. Már a következő hétre volt változás, sokkal többet mászott és állt fel Gergő, és kapaszkodva lépegetett. Azóta ők hazautaztak külföldre, így csak a TSMT-t folytatták a tapaszolást nem. Azóta sikeresen beindult a járása.
A másik érdekes páciens Laura, egy 10 év körüli kislány, aki karnitin hiányos myopathiaban szenved. Ez egyfajta izombetegség, ami a vázizomzat folyamatos és sajnos progrediáló legyengülésével jár. Neki egy egyszerű bevásárlás alkalmával többször is le kell ülni, annyira elfárad tőle. Nála elsősorban az antigravitációs izmok támogatása volt a cél, elsősorban a combizmok területén tapaszoltam. Nála jó eredményt hozott az első ragasztás is, kevésbé volt fáradékony, 1, 5 órát is tudott sétálni!! Azóta Ildikó őt rendszeresen tapaszolja tovább, és Laurát azóta az úszóedző is sokszor megdicséri, mert szépen, fáradás nélkül tud teljesíteni.
Végszóként el kell mondanom, hogy ezek a gyerekek egyszerűen csodálatosak. Hihetetlenül nagy harcosok! A nap minden percében küzdenek a betegségükkel ill. az állapotukkal, és nem adják fel. Minden tiszteletem és csodálatom az övék és persze a szüleiké! Csak így tovább!
2012. március 9., péntek
K-Active történések
Két esemény is történt K-Active vonalon az utóbbi időben.
1. Csíky Feri, Dudás Zoli és Sziráki Edina kollégák segítségével megtartottuk az első önálló workshopunkat Budapesten. A workshop célja a tanfolyamot már végzett terapeuták segítése volt. A tematikát Ferivel közösen dolgoztuk ki. Kicsit átismételtük az alaptechnikákat, majd belecsaptunk a "Hogyan gondolkodjunk, hogyan teszteljünk?" részbe, amely nagyon izgalmasra sikeredett. Hiszen a tapaszolás sikere elsősorban azon múlik, hogy ki tudunk-e lépni a megszokott szűklátókörű terapeuta gondolkozásból, amit éveken át sulykoltak belénk. A kurzuson egy-egy résztvevő gerinc ill. térd problémáján keresztül mutattuk be az újfajta, nyitottabb terápiás gondolkodást. Testolvastunk, nyomoztunk, varázsoltunk, és csodát láttunk...A következő ilyen kurzus június elején lesz. Gyertek-gyertek!
2. Február végén ismét K-Active basic kurzus volt Budapesten. Immár másodszor vehettem részt, mint segítő a tapaszolásban újonnan elmélyedő emberkék képzésében. Ez számomra mindig nagyon izgalmas feladat, és mindig én is sok újat tanulok Sigitől (Sigfried Breitenbach), a Németországból érkező oktatótól.
1. Csíky Feri, Dudás Zoli és Sziráki Edina kollégák segítségével megtartottuk az első önálló workshopunkat Budapesten. A workshop célja a tanfolyamot már végzett terapeuták segítése volt. A tematikát Ferivel közösen dolgoztuk ki. Kicsit átismételtük az alaptechnikákat, majd belecsaptunk a "Hogyan gondolkodjunk, hogyan teszteljünk?" részbe, amely nagyon izgalmasra sikeredett. Hiszen a tapaszolás sikere elsősorban azon múlik, hogy ki tudunk-e lépni a megszokott szűklátókörű terapeuta gondolkozásból, amit éveken át sulykoltak belénk. A kurzuson egy-egy résztvevő gerinc ill. térd problémáján keresztül mutattuk be az újfajta, nyitottabb terápiás gondolkodást. Testolvastunk, nyomoztunk, varázsoltunk, és csodát láttunk...A következő ilyen kurzus június elején lesz. Gyertek-gyertek!
![]() |
| A kurzus résztvevői |
2. Február végén ismét K-Active basic kurzus volt Budapesten. Immár másodszor vehettem részt, mint segítő a tapaszolásban újonnan elmélyedő emberkék képzésében. Ez számomra mindig nagyon izgalmas feladat, és mindig én is sok újat tanulok Sigitől (Sigfried Breitenbach), a Németországból érkező oktatótól.
2012. február 7., kedd
"Lusta" gyerekek
Régóta tervezem ennek a bejegyzésnek a megírását, de halogattam. Most megint találkoztam egy-két olyan megjegyzéssel, ami arra szólított, hogy állást foglaljak ebben a témában. Próbálok nem szakmai nyelvre váltani, hogy mindenki számára érthető legyen.
Sokan tudjátok, hogy én főként gyerekekkel foglalkozom, azon belül is főleg szenzomotoros fejlesztéssel (TSMT). Nagyon sok baba jár hozzám, legtöbben 1,5 év alattiak. Legtöbb gyerkőcnél izomtónus eloszlási problémát találok, megfejelve egy kis mozgásfejlődésben történt lemaradással, késéssel. Ami alapvetően persze gond, de ha az idegrendszerben nagyobb, maradandó károsodás nem történt, akkor egy kis tornával könnyen orvosolható mindez. Nyilván csak akkor, ha időben felismerik, hogy gond van. És a probléma tapasztalataim szerint sokszor itt kezdődik....
Adott egy édesanya, aki vagy tapasztaltabb, vagy nem, és arra panaszkodik, hogy a 8-9 hónapos gyermek pl. nem kezdett el még forogni. Elviszi őt a megfelelő helyi gyermekorvosi rendelőbe vagy a védőnőhöz. És sokszor mi a leggyakoribb válasz egy pl. megkésett, hipoton (átlagosnál lazább izomzat) gyermek anyukájának? "Anyuka ne aggódjon, a gyerek csak lusta!" És ezután hónapok telnek el, bármilyen történés nélkül. Aztán egyszer csak mégis feltűnik a dolog, csak akkorra már sokkal több energiát kell beletenni, hogy rendbe jöjjön a gyerkőc.
A mozgásfejlődésnek egy genetikusan előre programozott üteme és tempója van. Az úgymond "nagykönyv" pontosan megmondja, hogy egy mekkora gyereknek kb. mit kell tudnia (erre most nem térnék ki részletesen). Ha egy gyerek fejlődése bármilyen okból ettől eltér, azt véleményem szerint nem lustaságnak, hanem idegrendszeri szabályozási/fejlődési/érési problémának nevezik....Mert bizony a csecsemő idegrendszere az, ami roppant bonyolult, összetett, de zseniálisan összeszervezett módon szabályozza és irányítja a kicsik érését, növekedését, mozgásfejlődését. Ahol ebben a gépezetben elakadás vagy valamilyen probléma van, ott bizony a fejlődésben anomáliák mutatkozhatnak. Ami természetesen kihathat a kognitív és figyelmi funkciókra is, mint pl. a gyermek éberségére, aktivitására és motiváltságára.
Az alul motivált felnőttre azt mondjuk lusta...oké, legyen. De kérdezem én, hogyan lehet egy csecsemő lusta? Ezen szakemberek szerint a 8 hónapos csecsemő magában így okoskodik: "Ma olyan lusti vagyok, nincs kedvem a genetikusan kódolt idegrendszeri éréshez....nőni se akarok ma...." Viccesen hangzik, ugye? Minden tiszteletem a csecsemőké, de nem hiszem, hogy pusztán ezzel meg tudnák állítani magukat fejlődésben.
És még egy dolog. Kedves Anyukák! A tapasztalatom azt mutatja, hogy az anyai ösztön létező dolog, és ritkán csapja be a kedves mamát. Ha úgy érezzük gond van a kicsivel, akkor sanszos, hogy valóban van. Hallgassunk arra a kis belső hangra, a gyerkőc érdekében!
Kedves Szakemberek! Nyilván akinek nem inge.... :)
Sokan tudjátok, hogy én főként gyerekekkel foglalkozom, azon belül is főleg szenzomotoros fejlesztéssel (TSMT). Nagyon sok baba jár hozzám, legtöbben 1,5 év alattiak. Legtöbb gyerkőcnél izomtónus eloszlási problémát találok, megfejelve egy kis mozgásfejlődésben történt lemaradással, késéssel. Ami alapvetően persze gond, de ha az idegrendszerben nagyobb, maradandó károsodás nem történt, akkor egy kis tornával könnyen orvosolható mindez. Nyilván csak akkor, ha időben felismerik, hogy gond van. És a probléma tapasztalataim szerint sokszor itt kezdődik....
Adott egy édesanya, aki vagy tapasztaltabb, vagy nem, és arra panaszkodik, hogy a 8-9 hónapos gyermek pl. nem kezdett el még forogni. Elviszi őt a megfelelő helyi gyermekorvosi rendelőbe vagy a védőnőhöz. És sokszor mi a leggyakoribb válasz egy pl. megkésett, hipoton (átlagosnál lazább izomzat) gyermek anyukájának? "Anyuka ne aggódjon, a gyerek csak lusta!" És ezután hónapok telnek el, bármilyen történés nélkül. Aztán egyszer csak mégis feltűnik a dolog, csak akkorra már sokkal több energiát kell beletenni, hogy rendbe jöjjön a gyerkőc.
A mozgásfejlődésnek egy genetikusan előre programozott üteme és tempója van. Az úgymond "nagykönyv" pontosan megmondja, hogy egy mekkora gyereknek kb. mit kell tudnia (erre most nem térnék ki részletesen). Ha egy gyerek fejlődése bármilyen okból ettől eltér, azt véleményem szerint nem lustaságnak, hanem idegrendszeri szabályozási/fejlődési/érési problémának nevezik....Mert bizony a csecsemő idegrendszere az, ami roppant bonyolult, összetett, de zseniálisan összeszervezett módon szabályozza és irányítja a kicsik érését, növekedését, mozgásfejlődését. Ahol ebben a gépezetben elakadás vagy valamilyen probléma van, ott bizony a fejlődésben anomáliák mutatkozhatnak. Ami természetesen kihathat a kognitív és figyelmi funkciókra is, mint pl. a gyermek éberségére, aktivitására és motiváltságára.
Az alul motivált felnőttre azt mondjuk lusta...oké, legyen. De kérdezem én, hogyan lehet egy csecsemő lusta? Ezen szakemberek szerint a 8 hónapos csecsemő magában így okoskodik: "Ma olyan lusti vagyok, nincs kedvem a genetikusan kódolt idegrendszeri éréshez....nőni se akarok ma...." Viccesen hangzik, ugye? Minden tiszteletem a csecsemőké, de nem hiszem, hogy pusztán ezzel meg tudnák állítani magukat fejlődésben.
És még egy dolog. Kedves Anyukák! A tapasztalatom azt mutatja, hogy az anyai ösztön létező dolog, és ritkán csapja be a kedves mamát. Ha úgy érezzük gond van a kicsivel, akkor sanszos, hogy valóban van. Hallgassunk arra a kis belső hangra, a gyerkőc érdekében!
Kedves Szakemberek! Nyilván akinek nem inge.... :)
2012. február 1., szerda
SMR System esettanulmányok
Hogy mi is az SMR System? Bővebben itt és itt olvashatsz róla.
Mostanság gondolkodtam rajta, hogy SMR Systemes esettanulmányt még nem is osztottam meg a nagyérdeművel. Ezt orvosolandó íme mindjárt kettő is. Ezek az esetek régebbiek ugyan, de elég látványosak. Itt még a régi kék hengert használtuk.... :)
No. 1.
G. egy akkor 15 éves hölgy visszatérő térdproblémával küzdött. Kb. havi rendszerességgel ugrott ki a térdkalácsa, hol egyik, hol másik. Ez azon kívül, hogy nagyon fájdalmas, mozgáskorlátozottsággal és duzzanattal is járt. Egy év kemény és rendszeres gyógytorna nem oldotta meg a problémát, ámde akkor jött az SMR System.
Az alsó végtagon látszott, hogy a térdek egymás felé néznek, azaz a tengely befelé rotál.
Az első gurulástól kezdve többé nem ugrott ki a térde!!!!
,
3 hónap kezelés után az alsó végtagjának tengelye ill. izomzata még laikus szemmel is jól láthatóan megváltozott.
No. 2.
L. akkor 5 éves fiatalember tartásjavítás miatt járt hozzám kezelésre. Nála egyetlen kezelés eredményét mutatom be, ami 25 percet vett igénybe!!!
Látványos volt törzsének gyengesége és aszimmetrikus tartása. Majd ennek oldódása a kezelés után.
Mostanság gondolkodtam rajta, hogy SMR Systemes esettanulmányt még nem is osztottam meg a nagyérdeművel. Ezt orvosolandó íme mindjárt kettő is. Ezek az esetek régebbiek ugyan, de elég látványosak. Itt még a régi kék hengert használtuk.... :)
No. 1.
![]() |
| Duzzanat a jobb térden |
G. egy akkor 15 éves hölgy visszatérő térdproblémával küzdött. Kb. havi rendszerességgel ugrott ki a térdkalácsa, hol egyik, hol másik. Ez azon kívül, hogy nagyon fájdalmas, mozgáskorlátozottsággal és duzzanattal is járt. Egy év kemény és rendszeres gyógytorna nem oldotta meg a problémát, ámde akkor jött az SMR System.
![]() |
| Megváltozott alsó végtagi tengelyállás |
Az alsó végtagon látszott, hogy a térdek egymás felé néznek, azaz a tengely befelé rotál.
![]() |
| A comb oldalsó részének kezelése |
Az első gurulástól kezdve többé nem ugrott ki a térde!!!!
,
![]() |
| Fiziológiás tengelyállás, tónusosabb izomzat |
3 hónap kezelés után az alsó végtagjának tengelye ill. izomzata még laikus szemmel is jól láthatóan megváltozott.
No. 2.
L. akkor 5 éves fiatalember tartásjavítás miatt járt hozzám kezelésre. Nála egyetlen kezelés eredményét mutatom be, ami 25 percet vett igénybe!!!
Látványos volt törzsének gyengesége és aszimmetrikus tartása. Majd ennek oldódása a kezelés után.
![]() | ||||||||||
| Kezelés után |
![]() |
| SMR System kezelés előtt |
![]() |
| SMR System kezelés előtt |
![]() | ||||
| Kezelés után |
![]() |
| SMR System kezelés előtt |
![]() |
| Kezelés után |
2011. december 27., kedd
M. beszámolója
Egy korábbi bejegyzésben írtam M. esetéről, aki most egy személyes beszámolót is írt nekem a kezeléséről ill. az eredményekről. Íme:
"Torzió a törzsben, torzió a csípőben, ellentétes irányban.
Ez a két fő gonosz. Az ugye látható volt, hogy a bal vállam magasabban volt a
jobbnál, az az oldali mellizom tónusa jóval szilárdabb, míg a jobb oldalon
satnyább, a két csuklyám méretbeli különbségét és könnyen észre lehetett venni
az avatatlan szemnek is. Ezeket a tape eddig hatásosan kezelte, a jobb oldalam
ugyanis elkezdett a balhoz hozzáerősödni. A széles hátizmom (sem) nem tartotta
a helyén azt az oldalt, ez nagyon sokat fejlődött. Ezt eleinte főleg abból
éreztem, hogy folyamatos izomláz volt a széles hátizomban. Azóta mindig
törekszem rá, hogy rendesen a helyén tartsam a jobb oldalamat is, ami egyre
könnyebben megy, magától beáll a helyére, szóval (tudat alatt) fejben is kezd a
helyére kerülni a dolog.
Majd edzések alatt észrevehetően javult a szimmetria a dupla belles snatch közben. Ugyanis ott mindig "lógott" az elszállt jobb oldalam, a jobb kezemet néhány centivel mindig beljebb vittem mint a balt. Úgy tűnik ezek 80%-ban eltűntek, még minimális aszimmetria érzékelhető egy-egy keményebb edzés alatt, ez valószínűleg a folyamatos fáradásnak tudható be. Valamint látható, hogy a jobb csuklyám még kissé jobban kiemelkedik, mint a bal, de ez is már csak akkor jelentkezik, ha fáradt vagyok, sokat ülök, vagy nem figyelek oda rá.
A másik nagy gócpont a jobb lapockám környéke volt. Ahogy megállapítottad a trigger pontokat, feltetted a cross tape-et, a mindennapos triggermasszász azonnal kioldotta ezeket a csomókat, főként a csuklya és a jobb lapocka bal sarka a problémás.
Majd edzések alatt észrevehetően javult a szimmetria a dupla belles snatch közben. Ugyanis ott mindig "lógott" az elszállt jobb oldalam, a jobb kezemet néhány centivel mindig beljebb vittem mint a balt. Úgy tűnik ezek 80%-ban eltűntek, még minimális aszimmetria érzékelhető egy-egy keményebb edzés alatt, ez valószínűleg a folyamatos fáradásnak tudható be. Valamint látható, hogy a jobb csuklyám még kissé jobban kiemelkedik, mint a bal, de ez is már csak akkor jelentkezik, ha fáradt vagyok, sokat ülök, vagy nem figyelek oda rá.
A másik nagy gócpont a jobb lapockám környéke volt. Ahogy megállapítottad a trigger pontokat, feltetted a cross tape-et, a mindennapos triggermasszász azonnal kioldotta ezeket a csomókat, főként a csuklya és a jobb lapocka bal sarka a problémás.
A csípőm torzulását folyamatosan húztad helyére a tape-pel, ami érezhetően sokat javult, de ott az alapvető problémám az is volt, hogy rendesen állni sem tudtam, a jobb lábam folyamatosan fordul kifelé, jobb irányba és a térdemet folyamatosan túlterheltem azzal, hogy túlzottan megfeszítettem az ottani szalagokat. Ez azóta sokat fejlődött, mivel megtanítottál állni. A kvadricepsznek az a feje, ami a térdkalácsot húzza a helyére sokat erősödött és a maga a kalács is a helyére került nagyjából.
Összességében a felhasznált tape-ek és cross tape-ek, a szakértelmed és törődésed nagyon sokat segítettek. Abszolút pozitív véleményem van ezekről az eszközökről. Ki szeretném emelni az SMR hengert is, ami számomra egy hihetetlen hasznos és a mindennapjaim részévé vált eszköznek bizonyult."
Köszi M.!!! :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











