2012. március 22., csütörtök

Gyermekonkológia folyt.köv.

Most hétfőn ismét szerencsém volt találkozni a két kis harcossal. :)

Gergőke szépen jár egyedül, igencsak bátor és nyitott legényke lett. Jön-megy, barátkozik, huncutkodik, mosolyog, nem fél már tőlem, lett akarata, amit hisztiben ki is fejez....Ez nyilván szülőként nehezebb, de a gyerek pszichés-szociális fejlődésének fontos lépése. Új tornát kapott, ezúttal a beszédindítás a fő cél.

Laura pedig elképesztő eredményeket mutatott fel betapaszolva. 5 (!!!) órán át sétált a múlt hétvégén fáradás nélkül úgy, hogy csak a combján volt feltéve izomtechnika.

Mindkét gyerkőc fejlődésének nagyon örülök! Csak így tovább!

2012. március 18., vasárnap

Felállni tanultam

Tegnap részt vettem egy szuper kettlebelles szemináriumon, amit Ivánchich András RKC és Hetey Péter RKC kollégák tartottak. A kurzus a TGU (turkish get up, azaz török felállás) nevű gyakorlatot vette górcső alá.
Már több, mint egy éve űzöm ezt a sportot, nagyon megszerettem. Rengeteget küzdöttem pl. a derékfájással, térdsérüléssel, melyek mára szinte tünetmentesnek mondhatók. Emellett rengeteget erősödtem, ügyesedtem, formálódtam az elmúlt egy év alatt.  A kettlebell jótékony hatásairól egy előző bejegyzésemben már olvashattatok.
A TGU gyakorlat azonban mindig mumus volt a számomra. Nagyon összetett mozgásforma, és éreztem, hogy kb. egy mozdulatom sincs a helyén benne. Ezért is mentem el a szemináriumra. Meg kell mondjam leesett az állam, hogy mennyivel összetettebb és hasznosabb ez a gyakorlat, mint én azt képzeltem. A srácok nagy-nagy precizitással mentek végig a gyakorlat 7 lépésén. A gyakorlat elvégzése nagyon informatív abból szempontból, hogy rávilágít a problémákra. Ilyen lehet a csípő és a váll kötöttsége, a mellkasi terület kötöttsége, a lumbális szakasz instabilitása, stb. Számomra most lett egyértelmű, hogy a török felállás egy  diagnosztikai és egy rehabilitációs rendszer egyben.
Szakmailag is rengeteget tanultam a kurzuson, minden egyes lépésnél végignéztük milyen tényezők akadályozhatják a helyes mozgáskivitelezést, és ezekre mindre korrekciós gyakorlatokat is tanultunk. Én pont egy mellkasi sérülés miatt 3 hét kihagyás után voltam, ami kissé akadályozott engem, de így is nagyjából végig tudtam mozogni a kurzust. A sok kihagyás miatt nem voltam a legjobb formában, így most nincs olyan porcikám, ahol ne lenne izomlázam :) De ezek pont a fontos helyek: két lapocka közötti terület, a széles hátizom területe, a hasizmok, farizmok, a combfeszítők és a comb közelítők területén.

Innen is gratulálok a fiúknak, nekem szenzációs élmény volt, mind a sport szerelmeseként, mind szakmailag gyógytornászként!

2012. március 10., szombat

Tapasz tapasztalataim a gyermek onkológián

Januárban Andor Ildikó kolléganő kérésére ellátogattam a gyermek onkológiára, hogy segítsek neki elkezdeni az ott ellátott gyerkőcök K-Active tapaszolását. Összesen két alkalommal voltam ott, másodszorra Csíky Feri kollégám is velem tartott.


A feladatot nagy kihívásnak tekintettem, hiszen az egészségügy ezen területén még nem volt szerencsém próbálkozni ezzel a terápiával. A gyerekek tapaszolása amúgy sem egyszerű feladat, kicsit más típusú gondolkodást kíván, mint a felnőtt vonal. Nemes egyszerűséggel azért, mert egy felnőtt -szemben egy csecsemővel- el tudja mondani a panaszát, és képes verbális visszajelzést adni a tapasztalt változásokról. Főleg az egész pici csöppségek tapaszolásánál sokat kell a szemünkre és a szépérzékünkre hagyatkozni, a szimmetriákat/aszimmetriákat kell keresni, ill. érdemes a "gyenge láncszemeket" felkutatni.

Többféle problémával találkoztam az onkológián. A gyerekekről képet nem közölnék, csak leírok két érdekesebb esetet.

Az egyik Gergő, egy egészen fiatal kisfiú, még 2 éves sem volt akkor. Ildikótól akkor éppen intenzív DSGM terápiát (Dévény-féle manuálterápia) kapott. Gergőke a betegsége miatt már rengeteget volt kórházban rövidke élete során, illetve egy nagyobb csontvelő transzplantációs műtéten is átesett. Születése sem volt problémamentes, valószínűleg egy kisebb agyi történése is volt. Mindez késést okozott Gergő pszichomotoros fejlődésében (mind a mozgás, mind a beszéd területén), emellett izomtónus eloszlási problémája is volt. Mászni már tudott, azonban a járás ekkor még nem indult be. A tapasszal a lábtartását, ill. az alsó végtagon elcsavarodott faszciát (kötőszövet) korrigáltam. Továbbá a nagyon feszes izmait is megragasztottam, majd emellett egy intenzív TSMT tréninget is írtam neki. Már a következő hétre volt változás, sokkal többet mászott és állt fel Gergő, és kapaszkodva lépegetett. Azóta ők hazautaztak külföldre, így csak a TSMT-t folytatták a tapaszolást nem. Azóta sikeresen beindult a járása.

A másik érdekes páciens Laura, egy 10 év körüli kislány, aki  karnitin hiányos myopathiaban szenved. Ez egyfajta izombetegség, ami a vázizomzat folyamatos és sajnos progrediáló legyengülésével jár. Neki egy egyszerű bevásárlás alkalmával többször is le kell  ülni, annyira elfárad tőle. Nála elsősorban az antigravitációs izmok támogatása volt a cél, elsősorban a combizmok területén tapaszoltam. Nála jó eredményt hozott az első ragasztás is, kevésbé volt fáradékony, 1, 5 órát is tudott sétálni!! Azóta Ildikó őt rendszeresen tapaszolja tovább, és Laurát azóta az úszóedző is sokszor megdicséri, mert szépen, fáradás nélkül tud teljesíteni.

Végszóként el kell mondanom, hogy ezek a gyerekek egyszerűen csodálatosak. Hihetetlenül nagy harcosok! A nap minden percében küzdenek a betegségükkel ill. az állapotukkal, és nem adják fel. Minden tiszteletem és csodálatom az övék és persze a szüleiké! Csak így tovább!

2012. március 9., péntek

K-Active történések

Két esemény is történt K-Active vonalon az utóbbi időben.

1. Csíky Feri, Dudás Zoli és Sziráki Edina kollégák segítségével megtartottuk az első önálló workshopunkat  Budapesten. A workshop célja a tanfolyamot már végzett terapeuták segítése volt. A tematikát Ferivel közösen dolgoztuk ki. Kicsit átismételtük az alaptechnikákat, majd belecsaptunk a "Hogyan gondolkodjunk, hogyan teszteljünk?" részbe, amely nagyon izgalmasra sikeredett. Hiszen a tapaszolás sikere elsősorban azon múlik, hogy ki tudunk-e lépni a megszokott szűklátókörű terapeuta gondolkozásból, amit éveken át sulykoltak belénk. A kurzuson egy-egy résztvevő gerinc ill. térd problémáján keresztül mutattuk be az újfajta, nyitottabb terápiás gondolkodást. Testolvastunk, nyomoztunk, varázsoltunk, és csodát láttunk...A következő ilyen kurzus június elején lesz. Gyertek-gyertek!


A kurzus résztvevői


2. Február végén ismét K-Active  basic kurzus volt Budapesten. Immár másodszor vehettem részt, mint segítő a tapaszolásban újonnan elmélyedő emberkék képzésében. Ez számomra mindig nagyon izgalmas feladat, és mindig én is sok újat tanulok Sigitől (Sigfried Breitenbach), a Németországból érkező oktatótól.